Tünde
Ze stelde de docent vragen. Is er wetenschappelijk onderzoek gedaan naar coping en kanker? En kan een bepaalde manier van coping een positieve invloed hebben op het genezingsproces? De professor zei in het kort dat actief aanpakken en sociale steun zoeken een bewezen positieve invloed hebben op het genezingsproces. Hij raadde me aan om te blijven praten over mijn ziekte en een steungroep te zoeken.
Je kunt je voorstellen hoe ontroerd ik was toen Tünde me dit allemaal mailde.
Positief
Nu terug naar mijn copingstijl. In het begin kon ik niet zo goed over mijn ziekte praten, het was allemaal nog zo vers. Gelukkig gaat dit sinds mijn behandelingen vanzelf. En ik ben positief, ik kán niet anders dan positief zijn. De adviezen van Tündes professor heb ik inmiddels onbewust nageleefd. Ik zoek steun bij de mensen om me heen en krijg die ruimschoots. Ik heb het telefoonnummer van een lotgenotengroep, al weet ik eerlijk gezegd niet of ik daar nog iets mee zal doen. Ik praat over mijn ziekte en ik blog erover. Mijn hematoloog en Tünde's hoogleraar zouden trots op me zijn.
**********
Magyarul
Coping
A coping (ejtsd: kóping) szó egy fogalom a pszichológiából. Ez az angol kifejezés a megterhelésekkel való megbirkozást, a megküzdési képességét akarja kifejezni. Vagyis: hogyan birkózik meg valaki a problémákkal és a stresszel. A budapesti hematológusom például novemberben nyomatékkal tanácsolta, hogy legyek pozitív, mert úgy nagyobb esélyem van a gyógyulásra. Ami, higgyétek el nekem, nem könnyű, amikor az embert épp rákkal diagnosztizáltak. Miért hozom elő ezt a témát?
Tünde
Kérdéseket tett fel neki. Létezik-e olyan tudományos kutatás ami a coping és a rák kapcsolatáról szól? És lehetséges-e, hogy a coping valamilyen stratégiája pozitívan befolyásolja a gyógyulás esélyeit?
A prof röviden azt mondta, hogy az aktív magatartás, a betegséggel való foglalkozás bizonyított pozitív hatással van a gyógyulási folyamatra. Azt javasolta nekem, hogy sokat beszéljek a betegségemről és keressek egy támogató csoportot.
Ugye, el tudjátok képzelni, mennyire meghatódtam, amikor ezeket olvastam Tünde emailjében.
Pozitív
Térjünk vissza az én coping stratégiámhoz. Az első időben nem nagyon akartam beszélni a betegségemről, annyira friss volt még minden. De ez szerencsére nem esik már nehezemre mióta megkezdődtek a kezelések. És csak pozitív tudok lenni, nem megy másképpen. Közben öntudatlanul megfogadtam Tünde professzorának a tanácsait is. Az emberek körülöttem fantasztikusan támogatnak. Megszereztem egy támogató csoport telefonszámát, bár nem vagyok biztos, hogy egyáltalán hasznát fogom-e venni. Rengeteget beszélek a betegségemről és még blogot is írok róla. Azt hiszem, a hematólogusom és Tünde professzora büszkék lehetnek rám.






























