Je hoort het vaak: kankerpatiënten
die door hun chemo een afkeer krijgen van bepaalde voedingsmiddelen.
Vleesliefhebbers die ineens walgen van vlees, of koffiedrinkers die onwel
worden van de geur van koffie. Vooral dat laatste kon ik me nooit zo
voorstellen. Ik begon de ochtend altijd met twee koppen espresso, sinds
de zomer zelfs zonder suiker. Een fijner begin van de dag leek me
nauwelijks mogelijk.
Thee
Al
heel snel na mijn eerste chemo overkwam het ook mij. Ik vond mijn
koffie ineens vies, ik kreeg het bijna niet weg. Wat nu?
Noodgedwongen zette ik een grote pot groene thee, en inmiddels hoort dat
bij mijn ochtendritueel. Koffie drink ik niet meer. Ik begin mijn
ochtend tegenwoordig met een liter Gyokuro thee.
Een tijdlang hield ik de delicate, Japanse thee warm in een dubbelgevouwen handdoek, tot ik deze theemuts vond. Geweldig! Theedrinken was nog nooit zo leuk!
**********
Magyarul
Birka
Gyakran
hallani olyan betegekről, akik a kemóterápia következtében undorodnak
bizonyos ételektől vagy italoktól. Vannak húskedvelők, akik hirtelen
megutálják a húst. Vagy kávészerelmesek, akik
émelyegnek a kávé illatától. Én főleg az utóbbit sosem tudtam
elképzelni. A napot mindig két csésze presszókávéval kezdtem,
nyár óta már cukor nélkül. Számomra szebben aligha indulhatott egy nap.
Tea
Aztán velem is megtörtént. Az első kemó után egyik reggel egyáltalán nem ízlett a kávém. Sőt, undorodtam tőle, alig bírtam lenyelni. Csupa kényszerből egy nagy kanna zöld teát főztem magamnak. Ez most már a reggeli szertartásom része lett. Kávét nem iszom többé. Minden napot egy liter Gyokuro teával kezdem.
A finom japán teát egy ideig összehajtott
törölközőben tartottam melegen, egészen addig amíg ezt a teamelegítőt
nem találtam. Rögtön megtetszett. És a teaivás sosem volt még ennyire szórakoztató!