Kandelaar

Zoals bekend, zegt mijn chemohandleiding, dat je het moet vieren wanneer je weer een chemo achter de rug hebt. Ik had me zo voorgenomen om dat steeds te doen. Maar toen Márti hier was, kwam ik tot de ontdekking dat ik achterliep met "het vieren". Ik had kortgeleden mijn vierde chemo gehad en ik had er pas twee gevierd. We waren net in het Albright-Knox Museum voor de moderne kunst. Voor (ex-)kunsthistorici, zoals ik, is dat museum één grote snoeptrommel. Dat even terzijde. 
Waar het om ging, was deze kandelaar die ik in de museumwinkel zag. Ik vond hem zo mooi en dacht meteen dat het tijd werd om het einde van mijn vierde chemo te vieren. De kandelaar staat nu op Grand Island op de eetkamertafel. Straks gaat hij natuurlijk mee naar Budapest.

*********

Magyarul

Gyertyatartó

Tudjuk, hogy a kemóutasításom szerint ünnepelni kell, amikor vége van egy-egy kezelésnek. Annak idején elszántam magam, hogy minden alkalommal ünnepelni fogok is. De amikor itt volt Márti, eszembe jutott, hogy elmaradt néhány "ünneplés". Akkor éppen véget ért a negyedik kemókezelésem és még csak kettőt ünnepeltem. Éppen az Albright-Knoxban, a kortárs művészeti múzeumban tartózkodtunk. (Volt) művészettörténészeknek ezen múzeum látogatása csupa öröm. De ezt csak mellesleg hozom szóba. 
A lényeg az, hogy a múzeum boltjában megláttam ezt a gyertyatartót. Nagyon megtetszett és rögtön arra gondoltam, hogy ideje a negyedik kezelés végét ünnepelni. A gyertyatartó azóta az Grand Island-i ebédlőasztalunkon áll. Természetesen majd magunkkal visszük Budapestre.